Minden ember egyforma? Ugye nem!?

different-people-with-zinc-deficiency

Nincs két egyforma ember, mivel mind külsőleg, mind belsőleg különbözünk egymástól.
Más a testfelépítésünk, szervezetünk, és más-más személyiséggel rendelkezünk.

 
Vajon miért nem gondolkodtunk még el azon, hogy az a táplálék, „ami másnak jó, nekem nem biztos, hogy jó”?

 
Nem véletlenül fulladnak kudarcba a felkapott divatdiéták és fogyókúrás módszerek, ahol általában az elért eredmény ideig-óráig tartható, és kezdődik minden elölről. Persze van, akiknél működik – nekik szerencséjük van -, mert pont megtalálták azt a módszert, ami az ő szervezetüknek jó.

 
Mivel nem vagyunk egyformák, nem lehet ugyanazt a táplálkozási módszert mindenkire „ráhúzni”! Minden ember szervezete egy önálló, egyedi, csodás „szerkezet”, ezért más és más igényei vannak személyre szabottan.

 
De hogyan lehet pontot tenni az állandó kísérletezések végére? Hogyan deríthetjük ki, hogy a szervezetnek mi a legjobb táplálék?

 
A válasz az anyagcseretípus-mérésben keresendő, melynek során az emésztő-, idegi- és hormonrendszeri sajátosságokat vizsgáljuk.  Így egy „térképet” kapunk a szervezethez, amiből kiderül, mit kell enni ahhoz, hogy egészségesek, energikusak és jó formában legyünk.

 

Miért alakultak ki a különböző táplálkozási típusok?

Az emberiség a történelem során különböző földrajzi zónákban telepedett le, ahol a rendelkezésre álló táplálékok segítségével kellett túlélniük az adott körülményeket.

földrajzi-zónák-és-táplálék
Elődeink Kelet-Afrika füves pusztáiról kezdték meg az évezredeken át tartó benépesítését a világ többi részének. Útjuk során különböző földrajzi zónákba érkeztek, ahol természetesen változott a rendelkezésükre álló táplálékkínálat is.

 

Mivel akkor még sem a földművelés, sem az állattenyésztés nem fejlődött ki, azokból a táplálékokból kellett megélniük, ami az adott helyen rendelkezésükre állt – melyeket könnyen „szedhettek” (gyűjtögettek), vagy vadászhattak.

 

2 kicsinyített

Annak következtében, hogy hol telepedtek le, a táplálékkínálat nagyon különböző volt. Ezt legjobban két szélsőséges példa szemlélteti:
Kb. 90 000 évvel ezelőtt egy csoport Dél-Indiába érkezett, ahol a növényzet sűrű és buja. Bár lehetséges itt is állatokra vadászni, de a táplálékkínálat jobbára különféle termésekből, gyökerekből, gyümölcsökből és zöldségekből áll. Itt az éhséget könnyebb és egyszerűbb ezekkel a táplálékokkal csillapítani, a vadászattal járó veszélyek és fáradozások helyett. Tehát itt a táplálkozás szénhidrátban nagyon gazdag és igen fehérjeszegény.

 
Ehhez hasonló a „szénhidrát táplálkozási típusú” ember, aki a fent említett táplálkozást igényli ahhoz, hogy szervezete optimálisan működhessen a mindennapokban.

 

eskimo-2

A „szénhidrát táplálkozási típusú” ember ellentéte a „fehérje táplálkozási típusú” ember, akinek táplálkozási igényeit leginkább az eszkimókéhoz lehet hasonlítani.
Az eszkimók a hideg Alaszkában telepedtek le, ahol a táplálékkínálat merőben eltér pl. Dél-Indiához képest. Itt főleg zsírban és fehérjében gazdag táplálékok találhatók, mint pl. a hal, a fóka, ezért nekik ezekből az alapanyagokból táplálékokból kellett megvalósítani táplálkozásukat.

 
Ez a két szélsőséges példa jól illusztrálja azt, hogy két embernek mennyire eltérőek lehetnek a táplálkozási igényei és szokásai. A táplálkozási típust alapvetően két dolog határozza meg: az egyik a genetikai sajátosságunk, a másik pedig az életviteli szokásaink, környezetünk. A modern civilizációban az ember legyőzte a távolságot, ezért a különböző táplálkozási típusba tartozó népcsoportok elkezdtek egymással keveredni. Emiatt rengeteg altípus alakult ki. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk saját testünk igényeiről, az anyagcseretípus-mérés szolgál megoldásként.

 

Milyen táplálkozási típusok vannak?

Az anyagcseretípus-mérésnél a következő szempontokat vizsgáljuk:

Az egyén
•    idegrendszeri -,
•    emésztőrendszeri -,
•    hormonrendszeri -,
•    vércsoport sajátosságait

táplálkozási típusok webre

 

Az idegrendszeri beállítottság szerint az emberek lehetnek szimpatikus, paraszimpatikus és egyensúlyi típusok.

 
Az emésztőrendszeri beállítottság szerint az emberek lehetnek lassú égetésűek, gyors égetésűek és egyensúlyi típusok.

 
Normál esetben egy szimpatikus idegrendszeri dominanciával rendelkező egyénhez lassú égetésű emésztőrendszer-, és egy paraszimpatikus idegrendszeri dominanciával rendelkező egyénhez pedig egy gyorségetésű emésztőrendszer tartozik. Így törekszik a test az egyensúlyi állapot kialakítására. Természetesen a legszerencsésebb helyzetben az idegrendszeri- és emésztőrendszeri egyensúlyi típusú emberek vannak.

 
A megfigyeléseink alapján csak kevesen ismerik egyéni anyagcsere-sajátosságaikat – és táplálkoznak ennek megfelelően a mindennapokban-, ezért szinte minden ember egy felborult egyensúlyi állapottal küzd meg nap, mint nap. A gyakorlatban ennek következményei leginkább elhízás, rossz közérzet, depresszió, fáradékonyság, vagy akár hiperaktivitás és egyéb betegségek formájában mutatkozik meg.

Az idegrendszeri- és emésztőrendszeri beállítottságon túl, a vizsgálat során fontos azt is figyelembe venni, hogy az adott egyén milyen hormonrendszeri aktivitással rendelkezik.
Négyféle hormontípust különböztetünk meg: agyalapi, petefészek-, pajzsmirigy- és mellékvesetípust.

 
Hormonrendszerünknek is jelentős befolyása van táplálkozásunkra, mivel ez is jelentősen befolyásolja, mi az, amit „büntetlenül” ehetünk, és mi az, ami kifejezetten pl. hízást vált ki a szervezetünkben.
Ugyanis vannak számukra igen kedvelt – és ezért gyakran fogyasztott élelmiszerek -, melyeket szinte észrevétlenül, de napi rendszerességgel, vagy akár naponta többször is fogyasztunk. Ha jobban odafigyelünk, ezek között az élelmiszerek között bizonyára találunk olyat, amellyel naponta hozzájárulunk egy adott, dominánsan működő hormonmirigyünk túlterheléséhez. Ennek a folyamatnak a végső pontja pedig az alkati adottságoknak megfelelő hízékonyságban valósul meg.
Ezért, ha változtatsz berögzült szokásrendszereden, és drasztikusan elkezded lecsökkenteni a számodra hízást kiváltó élelmiszerek körét, akkor az alkati adottságaidat tekintve is nagy változásokon mehetsz keresztül.

 

Mi jellemző a különböző típusokra?

Amikor az idegrendszeri és emésztőrendszeri sajátosságokat vizsgáljuk, megmutatkozik, hogy melyik gyakorol dominánsabb hatást a szervezetre.

 
Például, akinek a szimpatikus idegrendszere működik dominánsabban, neki a szénhidrátban gazdag étkezés javasolt, úgymond ő „szénhidráttípus”. Valamint, így van ez abban az esetben is, ha az emésztőrendszeri beállítottság alapján a lassú égetésű emésztőrendszeri tulajdonság a dominánsabb.

 
Akinél a paraszimpatikus idegrendszeri működés kerül túlsúlyba, neki a fehérjében gazdag táplálkozás javasolt, úgymond ő „fehérjetípus”. Valamint, így van ez abban az esetben is, ha az emésztőrendszeri beállítottság alapján a gyors égetésű emésztőrendszeri tulajdonság a dominánsabb, akkor is „fehérjetípus”-ba sorolandó.

 
A típus jellegét mindig az dönti el, mi a domináns rendszer a szervezetben!
Az egyensúlyi típus van a legszerencsésebb helyzetben, mivel ő anyagcsere sajátosságainál fogva se nem fehérje- és se nem szénhidráttípus, így az étkezéseknél közel egyenlő arányban kell fogyasszon, mind a fehérjében, mind pedig a szénhidrátban gazdagabb élelmiszerekből.

2 kicsinyített

1. Szénhidrát típusok:  
a) Idegrendszeri dominanciával – szimpatikustípus
b) Emésztőrendszeri dominanciával – lassú égetésű típus

 
a) Nézzük, mi jellemző a „szimpatikus” típusra:


 Néhány tipikus külső testi ismertetőjel:
•    hajlamos átlag alatti súlyra
•    inkább magasabb és vékonyabb
•    jól kidolgozott izmok, jó izomtónus, amelynél az izmok tisztán elkülönülnek
•    száraz, zsírszegény haj és bőr

 
Néhány tipikus pszichológiai ismertetőjegy:
•    a bal agyfélteke aktivitása  hangsúlyosabb
•     logikus-racionális szellemi beállítottság
•    nagyon jó koncentrációs képesség, gyors gondolkodás
•    érzelmileg hidegnek tűnik, nehezen fejezi ki érzelmeit
•    hamar felidegesíti magát, könnyen aggódik, ideges vagy ingerlékeny, hajlamos a dühkitörésre
•    gyakran túl aktív, nagyon motivált, siker- és célorientált

 
Helytelen életmód és táplálkozás hatására az alábbi negatív következményekre számíthat:
•    túlsavasodás
•    bőrszárazság
•    emésztési zavarok, étvágytalanság  és gyomorégés
•    álmatlanság, ingerlékenység és idegesség
•    magas vérnyomás  és vércukorszint
•    erősebb a fertőzésekre való hajlam
•    hangulatváltozások
•    fokozott vágy az édességekre

 

b) Nézzük, mi jellemző a lassú égetésű típusra:

Néhány tipikus testi ismertetőjel:
•    az izomtónus csekély, testileg inkább gyenge
•    bár kevés energiája van, az nem ingadozik
•    gyakran fázik, különösen a lábak és a kezek hidegek
•    csekély izzadságot termel
•    kicsi étvágya van, ha mégis, akkor édességre
•    emésztési problémái vannak, mivel túl kevés gyomorsavat állítanak elő

 
Néhány tipikus pszichikai ismertetőjegy :
•    laza és higgadt
•    az érzései kontroll alatt vannak
•    gyakran fáradt, letargikus
•    hajlamos a depresszióra, a reménytelenség érzésére, a negatív érzelmekre
•    kevésbé tud jól koncentrálni

 

eskimo-2
2. Fehérjetípusok:
a) Idegrendszeri dominanciával  – paraszimpatikus típus
b) Emésztőrendszeri dominanciával – gyors égetésű típus

 

 

a) Nézzük, mi jellemző a paraszimpatikus típusra:

 
Néhány tipikus testi ismertetőjel:
•    hajlamos túlsúlyra, nem tud könnyen lefogyni
•    inkább kisebb és szélesebb, mint a szimpatikus típus
•    bár erős, nagy izomtömeggel rendelkeznek, az izmok nem különülnek jól el
•    zsírosabb bőr, haj

 
Néhány tipikus pszichikai ismertetőjegy:
•    a jobb agyfélteke aktivitása  hangsúlyosabb, inkább érzelemgazdag, intuitív és kreatív beállítottságú
•    melegszívű, könnyen fejezi ki az érzelmeit, ismerkedős, könnyen köt barátságot, kedvelt és számos társadalmi érdeklődési köre van
•    csak ritkán gurul dühbe, inkább lassabb, jól átgondoltan, megfontoltan és óvatosan cselekszik
•    érzelmileg stabil, de hajlamos a depresszióra
•    sok alvásra van szüksége

 
Helytelen életmód és táplálkozás hatására az alábbi negatív következményekre számíthat:
•    hasmenés
•    túl nagy étvágy
•    letargia, motiváció hiánya, depresszió, habozó és tétovázó
•    a szexuális érdekeltség elvesztése
•    allergia, szénanátha
•    vércukorszint ingadozások
•    alacsony vérnyomás
•    asztma
•    herpeszhólyagocskák, lázhólyagocskák
•    krónikus fáradtság
•    koncentráció gyengeség

b) Nézzük, mi jellemző a gyors égetésű típusra:

 
Néhány tipikus testi ismertetőjel:
•    sok energiája van
•    ideges, könnyen ingerelhető, hiperaktív
•    alacsony a stressz toleranciája
•    vérnyomása magas
•    alacsony, erősen ingadozó vércukorszint

 
Néhány tipikus pszichés ismertetőjegy:
•    jól tud szervezni, de nem tudja befejezni, végigvinni a céljait
•    nem tudja az érzéseit kontrollálni, impulzív természetű
•    hajlamos mániákus depressziós fázisokra
•    rosszul tud koncentrálni a dolgokra, mivel a gondolatai állandóan elkalandoznak, több irányba figyel egyszerre
•    aggódós, paranoiás – nagyon verseny orientált

 

Az egyensúlyi típusnál mind az idegi mind az emésztőrendszeri sajátosságok egyensúlyban vannak. Ők a vegyes étkezéssel tudják ezt az optimális állapotot megőrizni.
Ezen fő táplálkozási típusokon kívül még a hormonrendszer is jelentősen tudja befolyásolni szervezetünk működését és nagyban hozzájárul alkati adottságaink kialakulásához.

Mérésre bejeletkezés: +36 (30) 7 212 717

Fehér Judit Emese vezető szakértő

6723 Szeged, Hajós u. 4/b.